A héten derül ki, nyilvánosak maradnak-e az állami cégek adatai. Jóri András adatvédelmi biztos ugyanis felszólalt az ellen, hogy a Matolcsy György miniszter által benyújtott törvényjavaslat értelmében nem lenne közérdekű adat például az állami, önkormányzati cégek gazdálkodása, és az sem, hogy az állami cégvezetők mennyit keresnek. Az adatvédelmi biztos múlt hétfőn, egy bizottsági ülésen azt kérte, hogy ezek az adatok maradjanak nyilvánosak, hiszen ez szolgálja a korrupció elleni harcot, és így marad átlátható, hogyan használják fel a közpénzt és közvagyont. Jóri András felvetésére egyelőre nem válaszolt a kormányoldal, de ez még a szavazás előtt megtörténik - tudta meg a Krónika, amely a nemzetgazdasági tárca minisztériumtól egyelőre nem kapott választ. Így azt sem sikerült megtudni, hogy ha az állami cégvezetők fizetésének adatai nem lesznek nyilvánosak, hogyan lehet majd kívülről nyomon követni, hogy a közszférában nem játszák-e ki a kétmilliós bérplafont, amit szintén ez a törvényjavaslat ír majd elő.

Nemcsak a bért, hanem a végkielégítéseket is maximalizálja a kormány, a kétmillió feletti összegre 98 százalékos adót vet ki - visszamenőleges hatállyal az év elejéig -, és ebben a törvényben döntenek a képviselők Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentéséről is. A javaslat szerint a jelenlegi nyolcmillió helyett nagyjából kétmilliót keresne az MNB első embere, ám az Európai Központi Bank korábban közölte, nem ért egyet azzal, hogy a kormány beavatkozik a jegybank ügyeibe, és csökkenti a jegybank vezetésének fizetését. A hírek szerint ez volt az egyik vitapont a kormány és az IMF között is, ám úgy tűnik, a kormány az EKB állásfoglalása után is kitart az elképzelése mellett. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy ez nem sérti a jegybank függetlenségét, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig hétfő reggel a Magyar Televízióban arról beszélt: a jegybankelnök fizetése nem Simor Andrásról, hanem az ország erkölcsi megújulásáról szól.